| Tudástár
Tartalom :
Méz - Nektár Sokan tévesen mondják, hogy a méhecskék gyűjtik a mézet. Hát bizony a méhek nem mézet gyűjtenek, hanem nektárt, mert a virágokban nem méz van hanem nektár. Majd ezt a nektárt felszívják a mézhólyagjukba és így viszik haza a kaptárukba és ott kiürítik egy üres sejtbe. Innentől a kaptárban dolgozó méhek átveszik és a mézgyomrukban (mézhólyagban) többször átpakolják a sejtek között, közben enzimeket adnak hozzá, szárítják vagyis csökkentik a víztartalmát egészen addig amíg 17-18 %-ra lecsökken, majd ezután lefedik a sejteket és így tárolják a most már kész mézet.
Bio méz Ez egy kicsit magyarázatra szorul és ezért beszélek is róla. Szóval a bioméz és nem bioméz között, sok esetben csak az ára és a megnevezése a különbség (tisztelet az igazi bioméhésznek). A bioméhészet a hivatalos, de nem teljes körű magyarázat szerint olyan helyen méhészkedik ahol nincsenek növényvédő szeres mezőgazdasági területek, forgalmas utak, gyárak, stb. továbbá nem használ műanyag kaptárt, műanyag kereteket, valamit gyógyszereket a méhek egészségének megőrzése végett. Időnként ellenőrzik is őket. Sajnos a tökéletesen tiszta terület már sehol sem fordul elő a világon, mert az emberiség mindent össze szennyezett, ezért már csak arról lehet inkább beszélni, hogy hol van kevésbe szennyezett terület. Én úgy gondolom, hogy aki tisztességesen méhészkedik és csak olyan védekező anyagokat használ amik a bioméhészetben is elfogadottak az már felér egy bioméhészettel. Ezért kezdtem azzal, hogy nem sok a különbség. Most a bioméhészek a torkomnak ugranak és egy kanál mézben meg akarnak fojtani, hogy így vélekedek az ő tevékenységükről. Sajnálom, nekem az egész bioőrületről akkor is csak az jut eszembe, hogyan adjuk el kb. ugyanazt többért...
Méh - Darázs, melyik milyen ? Hogyan is néz ki egy méh. Ez is egy kicsit magyarázatra szorul. A félreértés onnan indul, hogy a modern szépség és csillogás világában nehéz egy sötétbarna színű kis rovart egy aranyos kis mosolygós méhecskének beállítani. Ezért elkezdték a sárga-fekete csíkos rovart (vagyis darazsat) lépten nyomom mutogatni még a "Mézengúz" című filmben is sárga-fekete méhecskét mutatnak amikor valójában a házi méh aki a mézet termeli, az nem sárga-fekete. Ez egy nagyon is valós probléma hiszen Németországban a nagy méhészeti nyomás hatására védetté tették a darazsat, mert a hivatali döntéshozók nem tudják megkülönböztetni a méhet a darázstól. Az alábbi két fotóval megpróbálom megmutatni, hogy melyik milyen : Méh:
 | | Darázs:
 |
Méhpempő A méhek termelik és ezzel etetik a méhanyát (méhkirálynőt) valamint a petéből kikelt utódok is ezt kapják első 3 napjukban. Egy igazi indító enzim-fehérje koktél, mely a méheknél csodálatos teljesítményt hoz ki a méhanyából, mivel a saját testtömegétől nagyobb mennyiségű petét tud érlelni és lerakni naponta, mely kizárólag a méhpempővel történő táplálkozásának köszönhető. Tudhatnak ezek a méhek valamit... :) A méhpempőt számtalan összetevő alkotja. Tartalmaz aminosavakat, ásványi anyagokat, többféle cukrot, enzimeket, fehérjéket, nyomelemeket, vitaminokat, zsiradékot. Sokszor vizsgálták, de hivatalosan senki sem állapított meg semmilyen gyógyhatást, sőt még azt sem, hogy jótékony hatása lenne az emberi szervezetre. De az a szóbeszéd járja, hogy a vizsgálati eredményt a gyógyszeripar megvásárolta és betette a szekrénybe, hogy nehogy kiderüljön létezik alternatív gyógymód is a gyógyszereken kívül, és az emberek bármi mástól is meggyógyulhassanak mint csakis kizárólag a gyógyszeripar bogyóitól. Ezek után mindenki döntse el, hogy hatékony vagy sem. Az viszont biztos, hogy a Gábor Zsazsa által használt HéliaDé arckrém is tartalmazott méhpempőt és az eredmény meg is látszott rajta. A méhpempő valós vagy vélt pozitív hatásai: - támogathatja az immunrendszer működését - javíthatja a bőr egészségét - csökkentheti a stressz által okozott tüneteket - az agyi funkciók és idegrendszer javulása lehetséges - vérkeringésre kedvező hatással lehet - fokozhatja a termékenységet A túlzott fogyasztás nincs egyenes arányban a hatékonyságával, sőt gyomorpanaszokat is kiválthat. Arra érzékenyeknél, allergiásoknál magas fehérje és aminosavtartalma miatt allergiás tüneteket okozhat, mint például bőrkiütés, arcduzzanat, vérnyomás esés, asztmás roham, hányás, hasmenés és ritka esetben anafilaxiás sokk is előfordulhat. Ezért kérje ki orvosa véleményét, és/vagy nagyon kis mennyiségben fogyasszon belőle. Napi fogyasztása 1-2 gramm, étkezés előtt, mézben, tejben elkeverve. Gyűjteni nagyon aprólékos és precíz munkával valamint sok időráfordítással lehetséges. Az apró kis álcát (lárvát) ki kell szedni a lép sejtjeiből, majd egy méhpempő termelésre kialakított nagyméretű sejtbe kell áthelyezni. Itt 4 napig etetik a méhek méhpempővel és mielőtt befednék a sejtet ki kell szedni a lárvát (egyszerűen kidobni), s a méhpempőt kiszedni egy icike-picike kis spatulával és ezt még úgy 2000-3000-szer megcsinálni, hogy 1 kg összegyűljön belőle. Így gyorsan, nagy vonalakban elmondva semmiségnek tűnik, csak amikor ott kell görnyedni és egy nagyítón keresztül nézni a munkát, mert egy ilyen kis lárva (álca) 1-2 mm nagyságú és ezt úgy kell áthelyezni, hogy meg ne sérüljön mert, azt hamar észreveszik a méhek és bizony kidobják ők maguk és a pempőt meg kinyalogatják és akkor a lárvára fordított fáradozás ment a kukába. A hangyák számolása sem sokkal pepecselősebb mint ez a tevékenység. Ezért annyi az ára amennyi. Hogy mi lesz a lárvával ? Hát bizony a méhpempő gyűjtése áldozatokat követel. Méhpempő:
 | | Méhpempő:
 |
Méhméreg A méhek által termelt méreg védekezésükhöz szükséges. Az orvoslásban apitoxin néven ismert. Különböző anyagok és fehérjék keveréke, ami helyi gyulladást okoz, valamint véralvadásgátló hatással bír. Egy házi méh egy szúrással 0,1 mg méhmérget juttathat a sebbe. Kémhatása savas (pH-ja 4,5-5,5), míg színezete sárgás, opálos. Levegővel érintkezve oldószere gyorsan elpárolog, így eredeti térfogatának majdnem felére beszárad. Kémiai felépítését tekintve a kígyómérgekkel áll "rokonságban". A méhmérget apiterápiás kezeléseknél és a gyógyszeripar használja fel. Gyűjtése nehézkes, macerás és némi képp veszélyes. Mi nem foglalkozunk méhméreg gyűjtéssel. Méh fullánk:
 | | Méhméreg:
 |
Kaptár Méh kas:
 | | Méh kaptár:
 |
Mézpergető Miért kell a mézet egyáltalán pergetni ? A mézet a méhek a kis hatszögalakú sejtekben tárolják el. Nekik elég sok idejük van arra, hogy ebből a sejtből szépen kiszedjék, kihordják a mézet, de még nekik sem megy ez olyan gyorsan. Az emberek kezdetben megették a sejtekkel, viasszal együtt az egészet, aztán később rájöttek, hogy ezt ki is lehet belőle préselni, ezt a préseléses technikát a mai napig alkalmazzák. Ezek mind a roncsolásos méz elvételhez tartoznak. Manapság sokkal gyorsabban és sokkal kevesebb roncsolással kinyerhető méz a lépekből. Nincsen semmilyen bizonyíték arra, hogyan alakult ki ez a mézpergetős technológia, de egy mende-monda szerű történetre vezethető vissza: Fiatal gyerekre rábízták, hogy vigyen valahova egy mézes lépet, az meg menetközben össze-vissza lóbálta, azt mire oda ért hát az meg bizony üres lett, mert a fellépő centrifugális erő hatására a sejtekben tárolt méz az úgy kizuhant belőle. Aztán kérdezték tőle, hogy mit csinált vele és így valaki ezen elgondolkozott és állítólag akkor készült el az első mézpergető. Hogy igaz-e vagy sem azt ne tudom, de biztos, hogy hasznos találmány lett bárki is készítette el az elsőt. Szóval a mézes kereteket egy kerek fém kosárba helyezik majd ez a kosarat megpörgetik és a centrifugális erő hatására a méz kicsapódik a sejtekből. Természetesen ez a kosár egy fém hengerben van elhelyezve, hogy ne szanaszét csöpögjön a méz hanem az edény falára és onnan lefolyva az alján összegyűlik, majd egy csapon kiengedve jutunk hozzá a mézhez. Hát ezért kell a mézet pergetni. Mézpergető:
 | | Mézcsap:
 |
Virágpor - Pollen Magyarul virágpor, angolban pollen, míg latinban lisztet jelent. A virágos növények szaporító sejtjei. Szinte ahány virágfajta annyi féle színben pompázik, egészen a hófehértől a korom feketéig. A különböző gyűjtési időszakok és területek határozzák meg jelentős mértékben a virágpor összetételét és színét. Kiváló fehérje forrás, fajtától függően 10-30% fehérje tartalommal. A méhek apró kis lapos csomókba gyűjtik, mely jól össze is áll mert a növényeken ez nedves állapotban található. Általában két féle állapotban találkozhatunk vele. Van a szárított virágpor ez a gyakoribb, mert könnyebb a tárolása, míg a másik fagyasztott állapotban. Kiolvasztás után nagyon hamar megpenészedik ezért nagyon ritkán lehet ilyenhez hozzájutni, meg nem is beszélve a folyamatos fagyasztás által felemésztett többnyire elektromos energia áráról. Virágport bárki gyűjtheti egy kis ecsettel a kezében végig látogatva a virágokat, de vannak erre a természet által kitalált tökéletes kis szervezetek a méhek, akik nagyon hatékonyan összegyűjtik, s mi meg élvezhetjük az ízét és a pozitív tulajdonságait. Természetesen nincsen semmilyen tudományos bizonyíték a virágpor pozitív egészségügyi hatásaira. Persze miért is várhatnánk el ezt, hiszen a gyógyszergyártóknak nem érdekük, hogy virágport együnk, mert akkor nem lesz szükségünk a gyógyszereikre. Ezért még ha lenne is ilyen kutatás, hát a eredményét jól beraknák a fiók aljára nehogy valaki elolvashassa. Számtalan visszajelzést olvastam, hallottam, de saját tapasztalatom alapján is állíthatom, hogy rendszeres fogyasztása olyan szintre emeli az immunrendszert, hogy egész évben nem lesz az ember beteg, nem kapja el ezeket a "takonykór" gyűjtőfogalommal ellátott felső légúti megbetegedéseket. Virágpor:
 | | Virágporos méh:
 |
Propolisz Régies nevén méhszurok. Ez az elnevezés abból adódik, hogy a méhek ezzel az anyaggal mindent összeragasztanak, valamint bevonják a kaptár belsejét a lépeket és az esetleges lyukakat a kaptár oldalán. Nekik ez az univerzális fertőtlenítő építőanyaguk. Ezt az anyagot a növények, fák rügyeiről, a fákon keletkezett sérülések védelmére a fa által termelt védőanyagot begyűjtik, hazaszállítják a kaptárjukba és az előbbiek szerint felhasználják. A méhész pedig úgy gyűjti be, hogy ahova nagyon sokat raktak onnan a felesleget eltávolítja. A másik módszer szerint pedig különböző rácsokat helyez el a kaptárban, ezt a méhek nem annyira szeretik ezért a rácsok réseit betömködik propolisszal. Ezt a rácsot a méhész időnként kiszedi és legyűjti a rácsról a rajta lévő propoliszt. Mint propoliszt az interneten néhol kb. csodaszerként emlegetik. Hát ez nem csodaszer, és a tudomány állítása szerint nem is gyógyszer. De hatékonyan segít sebek gyógyulásában, betegségek megelőzésében, általános egészségi állapot fenntartásában. Mivel a növények is ezzel az anyaggal védekeznek a külső fertőzésekkel, vírusokkal szemben, így egyszerűen végig gondolva, hogyha egy növény meg tudja ezáltal védeni a rügyeket vagy saját magát is akkor lehet, hogy más élőszervezeteknél is segít a védelemben. Az elmúlt világjárvány alatt én személy szerint kétszer annyit fogyasztottam belőle mint általában, s nem is voltam beteg ! Propolisz a kaptárban:
 | | Propolisz begyűjtve:
 |
Méhviasz A méhviasz egy természetes viasz, melyet a házi méhek saját viaszmirigyeikkel állítják elő, mely ekkor még teljesen áttetsző. Ezt csak fiatal (2-3 hetes) korukban tudják megtenni. Majd ezt rágásukkal képlékennyé teszik melytől kifehéredik. Ezt a viaszt lépek építésénél használják fel. Ez a viaszanyag nagyon rugalmas és tökéletes vízlepergető hatással rendelkezik. A méhek a sejtek használata közben raktároznak benne virágport, és a felületét propolisszal bevonják, így ezért általában sárgás barna színben találkozhatunk vele, mert a virágporban található olajok és a propolisz festékanyagai megszínezik. Olvadáspontja kb. 63 fok. Méhviasz lép:
 | | Méhviasz kiolvasztva:
 |
Műlép - műanyaglép Műlépet azért használunk, mert gyorsabban kiépítik a méhek a kívánt keretméretben, és nem összevissza, ahogy a méheknek eszükbe jut építkezni, hanem meghatározhatjuk az építés irányát. A mű szó nem azt jelenti, hogy valami műanyag vagy valami mű anyag van belekeverve, hanem egy teljesen természetes méhviaszból készített lép alap. És van a műanyag lép. A nevében is jelezve, hogy műanyagból van. Ez nem azt jelenti, hogy az egész lép műanyagból van hanem csak a keret és benne egy vékony műanyag lap ami hatszög formákkal van megmintázva. Ezt a műanyagot a méhek nem szeretik, ezért a használat előtt a felületét be kell vonni méhviasszal, és így már a méhek természetesnek veszik, kb. olyan mint a műlép. Ezután már ugyanúgy kiépítik a kereteket mintha műlépet kaptak volna. A méztermelésben egyáltalán nem okoz problémát a műanyag lép használata hiszen a méz a méhek által termelt viaszból épített sejtekben van és nem is érintkezik a műanyag léppel, ezért ezzel teljesen biztonságosan lehet mézet termelni és tökéletesen egyenértékű a műanyag lépből kipergetett méz a sima műlépes keretekből kipergetett mézekkel. Azért használunk műanyag lépeket, mert újrahasznosítható, nem kell a kereteket bedrótozni, hogy a lép ne szakadjon ki a mézpergetésnél, és nem kell műlépet vásárolni, s ezzel újabb költséget lehet megtakarítani. Műlépes keret:
 | | Műanyag keret:
 |
|
|
|
