Nemzeti mézbolt
- Ahol magyar méz kapható -








Kérdések - Válaszok

Tartalom :
  • Méz - Nektár
  • Bio méz
  • Méh - Darázs, melyik milyen ?
  • Méhpempő
  • Méhméreg
  • Kaptár
  • Mézpergető
  • Virágpor - Pollen
  • Propolisz
  • Méhviasz
  • Mi az a Propilénglikol ?
  • Mit csinálnak a méhek télen ?
  • Milyen az a nyers méz ? Maguknak van nyers mézük ?
  • A méz gyógyszer ?
  • Hogyan tárolhatom a mézet ?
  • Visszaváltják a kiürült mézes üvegeket ?
  • Ha viszek mézes üveget, akkor abba kaphatok mézet és így olcsóbb ?



  • Méz - Nektár

    Sokan tévesen mondják, hogy a méhecskék gyűjtik a mézet. Hát bizony a méhek nem mézet gyűjtenek, hanem nektárt, mert a virágokban nem méz van hanem nektár. Majd ezt a nektárt felszívják a mézhólyagjukba és így viszik haza a kaptárukba és ott kiürítik egy üres sejtbe. Innentől a kaptárban dolgozó méhek átveszik és a mézgyomrukban (mézhólyagban) többször átpakolják a sejtek között, közben enzimeket adnak hozzá, szárítják vagyis csökkentik a víztartalmát egészen addig amíg 17-18 %-ra lecsökken, majd ezután lefedik a sejteket és így tárolják a most már kész mézet.




    Bio méz

    Ez egy kicsit magyarázatra szorul és ezért beszélek is róla. Szóval a bioméz és nem bioméz között, sok esetben csak az ára és a megnevezése a különbség (tisztelet az igazi bioméhésznek). A bioméhészet a hivatalos, de nem teljes körű magyarázat szerint olyan helyen méhészkedik ahol nincsenek növényvédő szeres mezőgazdasági területek, forgalmas utak, gyárak, stb. továbbá nem használ műanyag kaptárt, műanyag kereteket, valamit gyógyszereket a méhek egészségének megőrzése végett. Időnként ellenőrzik is őket. Sajnos a tökéletesen tiszta terület már sehol sem fordul elő a világon, mert az emberiség mindent össze szennyezett, ezért már csak arról lehet inkább beszélni, hogy hol van kevésbe szennyezett terület. Én úgy gondolom, hogy aki tisztességesen méhészkedik és csak olyan védekező anyagokat használ amik a bioméhészetben is elfogadottak az már felér egy bioméhészettel. Ezért kezdtem azzal, hogy nem sok a különbség. Most a bioméhészek a torkomnak ugranak és egy kanál mézben meg akarnak fojtani, hogy így vélekedek az ő tevékenységükről. Sajnálom, nekem az egész bioőrületről akkor is csak az jut eszembe, hogyan adjuk el kb. ugyanazt többért...




    Méh - Darázs, melyik milyen ?

    Hogyan is néz ki egy méh. Ez is egy kicsit magyarázatra szorul. A félreértés onnan indul, hogy a modern szépség és csillogás világában nehéz egy sötétbarna színű kis rovart egy aranyos kis mosolygós méhecskének beállítani.
    Ezért elkezdték a sárga-fekete csíkos rovart (vagyis darazsat) lépten nyomom mutogatni még a "Mézengúz" című filmben is sárga-fekete méhecskét mutatnak amikor valójában a házi méh aki a mézet termeli, az nem sárga-fekete. Ez egy nagyon is valós probléma hiszen Németországban a nagy méhészeti nyomás hatására védetté tették a darazsat, mert a hivatali döntéshozók nem tudják megkülönböztetni a méhet a darázstól.
    Az alábbi két fotóval megpróbálom megmutatni, hogy melyik milyen :
    Méh:

    Darázs:






    Méhpempő

    A gyűjtése egyszerű, a lárvát egyszerűen kidobják, a méhpempőt kiszedik egy kis kanállal és egy edénybe gyűjtik. Hogy mi lesz a lárvával ? Hát bizony a méhpempő gyűjtése az áldozatokat követel.

    Méhpempő:

    Méhpempő:






    Méhméreg

    A méhek által termelt méreg védekezésükhöz szükséges. Az orvoslásban apitoxin néven ismert. Különböző anyagok és fehérjék keveréke, ami helyi gyulladást okoz, valamint véralvadásgátló hatással bír. Egy házi méh egy szúrással 0,1 mg méhmérget juttathat a sebbe.
    Kémhatása savas (pH-ja 4,5–5,5), míg színezete sárgás, opálos. Levegővel érintkezve oldószere gyorsan elpárolog, így eredeti térfogatának majdnem felére beszárad. Kémiai felépítését tekintve a kígyómérgekkel áll "rokonságban".
    A méhmérget apiterápiás kezeléseknél és a gyógyszeripar használja fel.
    Gyűjtése nehézkes, macerás és némi képp veszélyes. Mi nem foglalkozunk méhméreg gyűjtéssel.

    Méh fullánk:

    Méhméreg:






    Kaptár



    Méh kas:

    Méh kaptár:






    Mézpergető

    Miért kell a mézet egyáltalán pergetni ? A mézet a méhek a kis hatszögalakú sejtekben tárolják el. Nekik elég sok idejük van arra, hogy ebből a sejtből szépen kiszedjék, kihordják a mézet, de még nekik sem megy ez olyan gyorsan. Az emberek kezdetben megették a sejtekkel, viasszal együtt az egészet, aztán később rájöttek, hogy ezt ki is lehet belőle préselni, ezt a préseléses technikát a mai napig alkalmazzák. Ezek mind a roncsolásos méz elvételhez tartoznak. Manapság sokkal gyorsabban és sokkal kevesebb roncsolással kinyerhető méz a lépekből.
    Nincsen semmilyen bizonyíték arra, hogyan alakult ki ez a mézpergetős technológia, de egy mende-monda szerű történetre vezethető vissza:
    Fiatal gyerekre rábízták, hogy vigyen valahova egy mézes lépet, az meg menetközben össze-vissza lóbálta, azt mire oda ért hát az meg bizony üres lett, mert a fellépő centrifugális erő hatására a sejtekben tárolt méz az úgy kizuhant belőle. Aztán kérdezték tőle, hogy mit csinált vele és így valaki ezen elgondolkozott és állítólag akkor készült el az első mézpergető.
    Hogy igaz-e vagy sem azt ne tudom, de biztos, hogy hasznos találmány lett bárki is készítette el az elsőt. Szóval a mézes kereteket egy kerek fém kosárba helyezik majd ez a kosarat megpörgetik és a centrifugális erő hatására a méz kicsapódik a sejtekből. Természetesen ez a kosár egy fém hengerben van elhelyezve, hogy ne szanaszét csöpögjön a méz hanem az edény falára és onnan lefolyva az alján összegyűlik, majd egy csapon kiengedve jutunk hozzá a mézhez. Hát ezért kell a mézet pergetni.

    Mézpergető:

    Mézcsap:






    Virágpor - Pollen

    Magyarul virágpor, angolban pollen, míg latinban lisztet jelent. A virágos növények szaporító sejtjei. Szinte ahány virágfajta annyi féle színben pompázik, egészen a hófehértől a korom feketéig. A különböző gyűjtési időszakok és területek határozzák meg jelentős mértékben a virágpor összetételét és színét. Kiváló fehérje forrás, fajtától függően 10-30% fehérje tartalommal. A méhek apró kis lapos csomókba gyűjtik, mely jól össze is áll mert a növényeken ez nedves állapotban található.
    Általában két féle állapotban találkozhatunk vele. Van a szárított virágpor ez a gyakoribb, mert könnyebb a tárolása, míg a másik fagyasztott állapotban. Kiolvasztás után nagyon hamar megpenészedik ezért nagyon ritkán lehet ilyenhez hozzájutni, meg nem is beszélve a folyamatos fagyasztás által felemésztett többnyire elektromos energia áráról.
    Virágport bárki gyűjtheti egy kis ecsettel a kezében végig látogatva a virágokat, de vannak erre a természet által kitalált tökéletes kis szervezetek a méhek, akik nagyon hatékonyan összegyűjtik, s mi meg élvezhetjük az ízét és a pozitív tulajdonságait.
    Természetesen nincsen semmilyen tudományos bizonyíték a virágpor pozitív egészségügyi hatásaira. Persze miért is várhatnánk el ezt, hiszen a gyógyszergyártóknak nem érdekük, hogy virágport együnk, mert akkor nem lesz szükségünk a gyógyszereikre. Ezért még ha lenne is ilyen kutatás, hát a eredményét jól beraknák a fiók aljára nehogy valaki elolvashassa.
    Számtalan visszajelzést olvastam, hallottam, de saját tapasztalatom alapján is állíthatom, hogy rendszeres fogyasztása olyan szinte emeli az immunrendszert, hogy egész évben nem lesz az ember beteg, nem kapja el ezeket a "takonykór" gyűjtőfogalommal ellátott felső légúti megbetegedéseket. Csak egy kicsit visszatekintve, pl. a covid is ilyen típusú betegség volt. Nem is voltam covidos...

    Virágpor:

    Virágporos méh:






    Propolisz

    Régies nevén méhszurok. Ez az elnevezés abból adódik, hogy a méhek ezzel az anyaggal mindent összeragasztanak, valamint bevonják a kaptár belsejét a lépeket és az esetleges lyukakat a kaptár oldalán. Nekik ez az univerzális fertőtlenítő építőanyaguk.
    Ezt az anyagot a növények, fák rügyeiről, a fákon keletkezett sérülések védelmére a fa által termelt védőanyagot begyűjtik, hazaszállítják a kaptárjukba és az előbbiek szerint felhasználják.
    A méhész pedig úgy gyűjti be, hogy ahova nagyon sokat raktak onnan a felesleget eltávolítja.
    A másik módszer szerint pedig különböző rácsokat helyez el a kaptárban, ezt a méhek nem annyira szeretik ezért a rácsok réseit betömködik propolisszal. Ezt a rácsot a méhész időnként kiszedi és legyűjti a rácsról a rajta lévő propoliszt.
    Mint propoliszt az interneten néhol kb. csodaszerként emlegetik. Hát ez nem csodaszer, és a tudomány állítása szerint nem is gyógyszer. De hatékonyan segít sebek gyógyulásában, betegségek megelőzésében, általános egészségi állapot fenntartásában. Mivel a növények is ezzel az anyaggal védekeznek a külső fertőzésekkel, vírusokkal szemben, így egyszerűen végig gondolva, hogyha egy növény meg tudja ezáltal védeni a rügyeket vagy saját magát is akkor lehet, hogy más élőszervezeteknél is segít a védelemben.
    Az elmúlt világjárvány alatt én személy szerint kétszer annyit fogyasztottam belőle mint általában és én úgy gondolom, hogy emiatt nem is kaptam el egyszer sem és azóta sem ezt a járványt, hogy ez most azért van mert a propoliszt fogyasztottam vagy azért mert nem vettem fel semmilyen oltást, ennek eldöntését az olvasóra bízom.




    Méhviasz

    A méhviasz egy természetes viasz, melyet a házi méhek saját viaszmirigyeikkel állítják elő, mely ekkor még teljesen áttetsző. Ezt csak fiatal (2-3 hetes) korukban tudják megtenni. Majd ezt rágásukkal képlékennyé teszik melytől kifehéredik. Ezt a viaszt lépek építésénél használják fel. Ez a viaszanyag nagyon rugalmas és tökéletes vízlepergető hatással rendelkezik. A méhek a sejtek használata közben raktároznak benne virágport, és a felületét propolisszal bevonják, így ezért általában sárgás barna színben találkozhatunk vele, mert a virágporban található olajok és a propolisz festékanyagai megszínezik.




    Mi az a Propilénglikol ?

    A propilénglikol színtelen, szagtalan, édeskés ízű, viszkózus folyadék. Képlete CH3CH(OH)CH2OH. Két alkoholos hidroxilcsoportja miatt a diolok közé tartozik. Felhasználásuk kávéalapú italokban, folyékony édesítőszerekben, fagylaltokban, tejipari termékekben és üdítőkben. Számos, vízben oldhatatlan gyógyszerhez propilénglikolt használnak oldószerként és vivőanyagként, valamint étkezési termékben. E-száma ételekhez való felhasználáshoz E1520.
    Mi alkoholmentes propolisztinktúra készítéséhez használjuk élelmiszeripari minőségű oldószerként.




    Mit csinálnak a méhek télen ?

    Röviden, tömören: fáznak. S közben mézet esznek és a mézből nyert energiával a testüket fűtik és így próbálják átvészelni a telet. Ehhez összehúzódnak úgynevezett fürtbe. Ezt az elnevezést a szőlőfürt formájáról kapta. Ez a valóságban inkább egy elnyújtott gömb, kb. tojás forma, de az milyen hülyén hangozna, hogy tojásba húzódtak :)
    Nagyon lassan mozog a fürt, oldalirányban is, és saját magában is. Ez utóbbi jelenti azt, hogy a külső méhek időnként helyet cserélnek a fürtben lévőkkel s közben a fürt közepében átmelegednek s közben mézet esznek, hogy legyen energiájuk a fürtöt fűteni.

    Méhek télen:

    Méhek télen:






    Milyen az a nyers méz ? Maguknak van nyers mézük ?

    Ezt a nyers méz kifejezést én annyira nem tartom szerencsésnek, mert a nyers mint szó olyan durva nyers éretlent sugall mintha a méz nem finom lenne, hanem olyan nyers.
    Szerencsésebbnek tartom a természetes kifejezést, bár ez sem helytálló mert amit az üvegekbe kínálunk az is természetes méz, mert nem történt vele semmilyen módosító eljárás amitől mássá lenne. Ezért talán a "szűz" kifejezést tartanám a legjobbnak, úgy mint ahogy az olíva olajnál is használják ezt a jelölést.
    Ha szűz mézet vagy a kérdésnél maradva nyers mézet szeretne valaki fogyasztani akkor azt csakis lépes méz fogyasztásával tudja megtenni. Abban olyan méz található amit a méhek lefedtek és azóta még a levegővel sem érintkezett. Nem érintette fedelezőkés, mézpergető, tároló hordó, stb. Ettől szűzebb, természetesebb mézet nem tudok elképzelni.
    Igen, nekünk is szokott lenni lépes méz. Ez a fajta méhészeti termék meglehetősen munkaigényes és cserébe nem is annyira keresett termék úgy mint az üveges méz, sőt drágább is és nehézkes a tárolása. Így csak néhány kilogrammot szoktunk ebből szedni és csomagolni, ami viszont többnyire már az ősz elejére elfogy.




    A méz gyógyszer ?

    A méz nem gyógyszer, nem csodaszer, de nagyon sokrétű összetevőkkel rendelkezik, így a méz rendszeres fogyasztása jótékony hatással bír az élő szervezetekre. De a kristálycukor valamint a zsíros egészségtelen ételek fogyasztása helyett mindenképpen jobb a méz. Továbbá a méz egy már a méhek által lebontott cukrot tartalmaz, amihez nem kell a hasnyálmirigynek enzimeket hozzáadni, s az így nincs túlterhelve és nem használódik annyira.




    Hogyan tárolhatom a mézet ?

    A méz egy organikus anyag így a tárolása is úgy történjen, hogy se túl hideg, se túl meleg, se túlzott napsütés ne érje. Az ideális hőmérséklet az a 28-35 °C lenne, de valljuk be azért ez így szinte kivitelezhetetlen. Ezt csak a méhek tudják a méznek megadni, hiszen a kaptárban általában ezt a hőmérsékletet mérhetjük (kivéve télen, de az nem is a méz tárolásáról szól, hanem a túlélésükről).
    Semmi esetre se tegyük hűtőszekrénybe, ugyan nem romlik meg ettől, de az arra hajlamos mézek nagyon rövid időn belül elkezdenek kristályosodni és akkor meg azt fogják mondani : "A méhész tele rakta cukorral és azért lett ilyen"...
    Szóval le egyszerűsítve a választ 20-25 °C körüli hőmérsékleten, napfénytől védve, légmentesen zárt edényben ajánlott tárolni a mézet. Miért kell légmentesen tárolni ? Azért mert a méz egy higroszkópikus anyag ami annyit jelent, hogy vizet tud felvenni és leadni. A ha túl sok vizet vesz fel a környezetéből akkor felhígul és meg fog romlani vagyis megerjed, míg ha túl sok vizet ad le akkor nagyon megkeményedik és megindul a kristályosodás.




    Visszaváltják a kiürült mézes üvegeket ?

    Nem. Mert a higiénikus tisztítása nagyon körülményes. Rossz tapasztalatok miatt, pl. hoztak olyan üveget ami ránézésre tiszta volt, de amikor a szokásos tisztasági mosást végeztem rajta és átnéztem az üvegen, nehezen eltávolítható foltok voltak rajta. Az, hogy én pénzt adjak érte és még sikálgassam is a mások által összeretkezett üvegeket, hát köszönöm, de nem kérem !
    Ezért történt ez a döntés. Egyébként ha valaki úgy gondolja, hogy kár kidobni, akkor itt tudja hagyni és köszönöm.




    Ha viszek mézes üveget, akkor abba kaphatok mézet és így olcsóbb ?

    Igen.
    A saját hozott üvegbe (természetesen tiszta állapotban) minden további nélkül adok mézet.
    Ezt a fajta csomagolást/mézelvitelt előnyben részesítem, több okból is:
    - a vásárlónak nem kell drágán megvásárolni az üveget, kupakot, címkét
    - a vásárlónak nem kell EPR, termékdíj, csomagolóanyag díjjal támogatni a környezetszennyezést
    - nekem nem kell üveget, kupakot beszereznem, pakolni, raktározni, stb. és nincs környezetterhelés
    - a földünknek amin élünk nem kell energiát adni egy újabb üveg, kupak, címke legyártásához, csomgolásához, szállításához
    és így mindenki jól jár... csak a mohu nem :)

    Igen, olcsóbb !
    Ezen cikk írása időpontjában 1000 gramm méz vásárlása esetén 200 Ft/üveg, míg 500 gramm méz esetén 120 Ft/üveg díjjal lesz olcsóbb a vásárlás. Ezen árak bármikor változhatnak, mert bármikor újabbnál újabb díjakat, adókat találhatnak ki erre, ezért a vásárlás előtt mindig kérdezzen rá.
    Az esetleges félreértések elkerülése végett tisztázzuk :
    A vásárló hozza a saját üvegét és én ugyanabba az üvegbe amit ide hozott, abba itt helyben beletöltöm a mézet és abban tudja elvinni. Tehát nem idehozza az üveget és itt hagyja és másikat visz helyette.
    Ez a lehetőség csak nálam személyes vásárlás esetén vehető igénybe. Webáruházon keresztül, kiszállításkor vagy egyéb más helyen történő vásárláskor nem.




    © 2018-2024 - Nemzetimezbolt.hu


    Hirdetési partnerek:

    Kattints a hirdetésre
    Kattints ide


    LinkTár.hu